Mottó

„A boldogság a fontos.


A képesség, hogy az életet és a környezetet úgy rendezzük el, hogy jobban lehessen élvezni a létet;

a képesség, hogy eltűrjük embertársaink gyarlóságait;

a képesség, hogy meglássuk egy helyzet valódi tényezőit, és az élet problémáira pontos megoldást adjunk;

a képesség, hogy elfogadjuk és gyakoroljuk a felelősséget – ezek a fontos dolgok.”


L. Ron Hubbard

Útvonal

Útvonal
42 nap, 320 település, 2100 kilométeres futás
péntek, április 16
Az első 7 maraton 2002 óta mindig szombaton indult el Budapestről. Ami nagyon jó volt, mert pl. így tudtunk biztonságosan a Körúton futni, viszont egyáltalán nem volt jó, mert a budapesti iskolák a hétvége miatt így nem tudtak részt venni a programon. Ezért tavaly az indulás előtt péntekre meghirdettük az 1. Budapesti Drogmentes Nap-ot.

És mi a megfigyelhető tendencia a sikeres rendezvények esetében?
Hogy gyorsan hagyománnyá válnak…

A 2. Budapesti Drogmentes Nap ugyanúgy a Népligeti Olimpiai központban zajlott.

Ezt a programot megcsinálni nem csak azért fura érzés, mert Budapest mindig különleges, hanem azért is, mert a csapattagok idén először itt végzik úgy a dolgukat, mint maratoni csapat, és először itt öltik magukra a hivatalos maratoni mezt…


Ha csak annyit írok le ide, hogy reggeltől kezdve tiszta az ég és süt a nap, ez mesze nem mond el mindent az időjárással kapcsolatos csodákról…

Ugyanis tegnap délelőtt, amikor pl. a kocsikat kellett volna matricázni, olyan fekete volt az ég, mint a megszállók űrhajók alatt a Függetlenség Napjában.

Még délután is komor volt minden, az aszfaltot bőségesen pettyező esővel és néha hűvös széllel. De úgy tűnik, a Felhők Ura egyszerűen tehetetlen volt a tegnap esti meetingen közösen elénekelt „Süss fel nap” mágiájával, mert ma reggel, gyakorlatilag megcáfolva a fizika és az időjárás-tudomány alapjait, hétágra süt a nap és egyetlen csepp eső sem esik…

Már áll a színpad és állnak a sátrak, amikor szállingózni kezdenek a gyerekek, és mikor aztán Beleznay Endre felvezetése nyomán a hip-hop világbajnok Mickey és dobos csapata belecsap a táncba, már 18 iskolából 750 gyerek és tanár ül a lelátókon.






Igazi sztárparádé zajlik a hátralévő 2 órában…

Színpadra lép Dr. Molnár Tamás (Papesz), 3x olimpiai bajnok vízilabdázó, a Sportolók a Drog Ellen Egyesület Elnöke, a Maraton Védnöke, hogy a sportról beszéljen, aztán jön Bagi Iván, a humorista és olyan fergeteges előadást tart, amilyet évek óta nem láttunk élő rendezvényeken.

Velük együtt zajlik az elmaradhatatlan előadás a Drogokról és a hozzá kapcsolódó Drogmentes Kapitány avatás. Legnagyobb meglepetésünkre szinte az egész karzat feláll, pedig ezeknek a srácoknak a többsége olyan vagány, aki nem igazán törődik a finomságokkal, mint eskü és társai, most mégis szépen zeng az eskü szívre tett kézzel…




Röviddel ezután megkezdődnek a foci és kosárbajnokságok, megindul a 100 méteres síkfutás versenye, és kipróbálásra várnak az olyan nehezen elérhető sportok, mint az ugrálóasztal, a baseball, valamint a kutyás frisbee.




Közben a Mickey-től kedvet kapott fiatalok egy csoportja megfűzi a technikust, hogy tegye be az általuk kért számokat és erre olyan parádés privát táncversenyt rendeznek csak úgy, saját indíttatásból, hogy a köréjük gyűlt nézők serege sehogy sem akar megcsappanni.

A színpad elé csak a nagy kedvenc, Sipos Peti tudja visszacsalni a tömeget, amikor is előad egy Irigy Mirigy dalt, megénekeltetve ezzel a fél mezőnyt, majd egészen az égig száll a visongás, amikor megjelenik Katus Attila és egy kis aerobiccal megmozgatja a közönséget…






Majd jön egy japán kardbemutató egy egyedülálló csoporttól, van is nagy csend a nézőtéren, hogy néha egy pisszenést sem hallani.

Végül pedig egy másik Védnök veszi birtokba a színpadot, akin úgy látszik, egyszerűen nem fog az idő, mert még mindig fiatalok számára is megirigyelhető frissességgel és töretlen erővel hazudtolja meg a fizikát, a felülmúlhatatlan Guiness rekorder erőművész Nick Árpád, aki puszta kézzel szakít szét telefonkönyvet és foggal hajlít meg egy olyan vasrudat, amit mi közönséges halandók még elgörbíteni sem tudunk…

És hogy az egész délelőtt mozgására és kikapcsolódására feltegyük a koronát, még egy utolsó sorban állás zajlik az ajándék süteményekért, ahol tanár és diák együtt falatozik a maratonistákkal az ajándék fánkokból.

Mikor az utolsó emberek is elvonulnak integetve, a mi kicsi szívünk is megnyugszik, hogy lám csak, érdemes volt megint egy rendezvényt szervezni, mert itt volt újra több mint 700 gyerek, akik úgy érezték jól magukat, hogy közben a drogmentességről és a józanságról hallottak, és olyan hírességek, sportolók és művészek beszéltek hozzájuk, akik példaképek lehetnek a maguk területén.

De a szív megnyugvása, és a merengés a jól sikerült nap felett csak percekig tarthat, mert utána még ránk vár az öt autó előkészítése és bepakolása, aztán otthon is a nagy bepakolás minden szükséges holmival a 42 napra, hiszen holnap már…

Haaaaaj, holnap…

Holnap bizony más világ kezdődik…

Útjára indul a 9. Maraton és megint kifordul sarkaiból a világ…

Bár az ember hulla fáradtan zuhan az ágyba, nyugodt és csendes alvásban reménykedve, valahogy nem jön álom a szemére, mert a fejében ezer kép kergeti egymás, és a fáradt arcra csendben kiül egy mosoly ami ott is marad egészen reggelig…



Szeretettel a maraton minden csapattagja, segítője és támogatója nevében:

Soós Zoltán


0 megjegyzés:

Köszönet illeti az L. Ron Hubbard Libraryt, amiért engedélyezte részletek közlését L. Ron Hubbard szerzői joggal védett műveiből.